Elérhetőség: +36 70 292-8030

A foglalkozás-egészségügyi (üzemorvosi) tevékenység

Az üzemorvosi szolgáltatás vagy hivatalos nevén foglakozás-egészségügyi szolgáltatás a munkáltató által finanszírozott, valamennyi munkavállalója számára kötelezően előírt, megelőző jellegű orvosi vizsgálat, melyet a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendel el. A törvény szerint a munkáltatóknak üzemorvost kell biztosítani a munkavállalók számára, hogy azok feladataikat megfelelően láthassák el.

De mit is csinál pontosan az üzemorvos? 

• A szolgálat feladatai közé preventív, megelőző feladatok tartoznak. 
• Egy üzemorvos elsődleges feladata az egészséges munkakörnyezet kialakítása és az egészségkárosodások megelőzése. 
• Az üzemorvosnak kell felderítenie a munkahelyi megterhelés mértékét és típusát (fizikai, szellemi, lelki), illetve a munkakörnyezeti kóroki tényezőket is, melyek lehetnek kémiaiak, fizikaiak, biológiaiak, pszichoszociálisak, ergonómiaiak. 
• Ezeket folyamatosan kell ellenőriznie, illetve, ha valami probléma lépne fel, akkor meg kell találni a módszert, amivel a körülmények olyan szinten tarthatók, melyeken a dolgozók egészsége nem károsodik. 
• Az üzemorvosnak kell ellenőriznie a munkavállalók egészségét is, sőt az üzemorvos részt vesz a munkavédelmi üzembehelyezésben és a munkahelyi baleset kivizsgálásában is. 
•  A munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, és a feladatai közé tartozik a veszélyhelyzetek megelőzése is.
• A foglalkozás-egészségügyi orvosnak szerepe van azegészségnevelés területénis, melyek a következők lehetnek: 

befolyásolja a munkakörnyezet egészségkárosító tényezőit; felméri az életmódbeli egészséget károsító szokásokat és ezzel kapcsolatban tanácsot ad; valamint kiszűri és gondozza a krónikus betegséggel élő munkavállalókat.

A biztonságos munkavégzés elsődleges feltétele, hogy a munkavállalót ne érje semmilyen olyan hatás, melyek a szervezete számára az optimálistól tartósan eltérő igénybevételt jelentene, vagyis károsíthatná egészségét. 

Éppen ezért vannak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, hogy meghatározzák, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység mekkora igénybevételt jelent egy személy számáraés azt, hogy annak képes-e megfelelni. 

A munkára való alkalmasságot az üzemorvos határozza meg egy munkaköri alkalmasság vizsgálat során.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat tehát eldönti, hogy a munkavállaló

• A munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele nem károsítja-e egészségét vagy lelki épségét, illetve, hogy nem befolyásolja-e kedvezőtlenül egészségi állapotát.
• Az idült betegsége vagy fogyatékossága ellenére is képes-e ellátni feladatát és nem okoz-e vele baleseti veszélyt.
• A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben. 
• Milyen munkakörben és milyen feltételek mellett lehet a munkavállalót alkalmazni az állapotrosszabbodás veszélye nélkül, ha megváltozott munkaképességű az egyén.
• Szenved-e olyan betegségben, ami rendszeres ellenőrzést igényel.
• Tudja-e teljesíteni feladatát anélkül, hogy magát vagy másokat veszélyeztetne.

Mi történik az üzemorvosi vizsgálat során?

Az üzemorvos kikérdezi a pácienst a korábbi betegségeiről és a munkahelyi ártalmakról, majd fizikálisan megvizsgálja, megméri a vérnyomását és megnézi a látását.

 Ezt követően szükség esetén hallásvizsgálat és idegrendszeri vizsgálat történik, majd a járványi érdekből kiemelt munkaköröknél 1 évnél nem régebbi tüdőszűrő leletet kéri el. 

Bizonyos esetekben megvizsgálja a bőr állapotát is, majd kiértékeli az eredményeket és orvosi tanácsadással lát el. 

Az eredményről a munkáltató is véleményt kap, az üzemorvos pedig a dokumentációt megőrzi.